Jogról, dióhéjban - A romániai hagyatéki eljárások
Jogi értelemben bizonyos, hogy van élet a halál után is, hiszen a jog egy sor vagyoni következményt köt egy személy halálához. Az elhunyt személy vagyonában maradt ingó és ingatlan dolgok, jogok és kötelezettségek nem maradhatnak gazdátlanul. Ezek átszállását az átszállásának módját az öröklési jog szabályozza. Az örökösök részéről bizonyos lépések megtétele szükséges.
A román jogban a hagyatéki eljárások között a nem-peres és a peres eljárásokat különböztetjük meg.
1. A nem-peres hagyatéki eljárás (közjegyzői)
A nem-peres hagyatéki eljárás, ahogy azt a neve is jelzi, az örökösök teljes egyetértését feltételezi és kizárólag a területileg illetékes közjegyző előtt zajlik. Legyenek akár törvényes, akár végrendeleti örökösök, meg kell állapodniuk abban, hogy kik örökölnek, milyen arányban, valamint nyilatkozniuk kell az elhunyt vagyonának összetételéről. A hagyatéki vagyon összetételének megállapítása nem kötelező, a felek dönthetnek úgy, hogy első körben csak az örökösi minőség megállapítását kérik a közjegyzőtől és utólag állapítják meg a hagyatéki vagyon összetételét, esetleg a hagyatéki vagyonközösség megosztását.
A nem-peres hagyatéki eljárás bármelyik örökös vagy érdekelt személy kérésére megindítható. A közjegyző köteles beidézni minden ismert örököst, illetve két tanút meghallgatni, akik igazolják, hogy ismerték az elhunytat és az örököseit. A gyakorlatban ez sokszor annyiban áll, hogy az örökösök előzetesen időpontot foglalnak egy közjegyzőnél, amelyre mind megjelennek, így az eljárás nem feltételez minden esetben formális idézést.
Amennyiben a hagyatéki vagyonba ingatlanok, illetve egyéb adóköteles vagyontárgy (például gépjármű) is tartoznak a tárgyalás előtt szükséges az ún. „adóigazolás” beszerzése az illetékes önkormányzattól. Az ingatlanok esetében szintén szükséges érvényes tulajdoni lap beszerzése (ezt a közjegyző végzi) és vizsgálata.
Amennyiben minden örökös megjelent a hagyatéki tárgyaláson és köztük nincs nézeteltérés a közjegyző örökösi bizonyítványt vagy esettől függően örökösi minőségi bizonyítványt állít ki, amely a harmadik személyek és a hatóságok felé bizonyítja az örökösök minőségét és esettől függően a hagyatéki vagyon átszállását.
2. Peres hagyatéki eljárás (bírósági)
Ha a közjegyzői eljárás során vita merül fel az örökösök között, vagy egyikük nem hajlandó megjelenni a tárgyaláson, a közjegyző felfüggeszti az eljárást, és tájékoztatja a feleket, hogy jogaikat bírósági úton érvényesíthetik. A felek egyébiránt közvetlenül is fordulhatnak a bírósághoz, a közjegyzői hagyatéki eljárás megindítása nem kötelező.
A leggyakoribb vitás pontok:
- az örökségbe tartozó vagyon összetétele és értéke,
- az egyes vagyontárgyak örökösök közötti elosztása,
- az örökösi minőség vitatása (pl. az egyik fél nem fogadta el időben a hagyatékot, a végrendelet érvényessége kérdéses, vagy az örökös nem vér szerinti leszármazott).
A bírósági hagyatéki eljárás tárgya megegyezik a közjegyzői hagyatéki eljárás tárgyával és alapvetően annak megállapítására irányul, hogy kik az elhunyt személy örökösei, ők milyen arányban örökölnek és milyen dolgokból tevődött össze az elhunyt személy vagyona. Ez kiegészülhet a vagyonközösség megosztására vonatkozó kérelemmel is.
Költségek
Mindkét típusú eljárás bizonyos költségekkel jár.
Nem-peres eljárás: A felek kötelesek megfizetni a közjegyző díját. Ha az eljárásra nem kerül sor a halálozástól számított két éven belül, úgy hagyatéki adó is fizetendő.
Peres eljárás: Az eljárás bélyegilletékköteles, az örökösök általában ügyvédet kell fogadniuk, és sok esetben szakértői munkák elkészítése is szükséges lehet.
Ezek mindkét esetben kiegészülhetnek ingatlan-nyilvántartási illetékekkel.
Ügyvédi irodánk úgy a közjegyzői, mind a bírósági hagyatéki eljárás során képviseli ügyfeleit, hogy az örökléssel kapcsolatos érdekeik a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek.