Jogról, dióhéjban - A román büntetőeljárás. I. rész.
Az eljárás menete
1. Nyomozási szak
A büntetőeljárás a nyomozási szakkal kezdődik. Első fázisban a büntetőeljárást az elkövetett vagy az elkövetni kívánt cselekmény tekintetében (in rem) indítják meg, még akkor is, ha az elkövető személye ismert a nyomozó hatóság előtt [Be. 305. § (1) bek.]. Amennyiben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ésszerű módon feltételezhető, hogy egy adott személy követte el azt a cselekményt, amely tekintetében a büntetőeljárás megindítását elrendelték, az ügyész elrendeli a büntetőeljárás folytatását a gyanúsítottal szemben [Be. 305. § (3) bek.]. Végül, ha az ügyész rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a gyanúsított követte el a bűncselekményt, az ügyész vádat emel a gyanúsított ellen, aki ezáltal vádlotti minőségben szerepel tovább a büntetőeljárásban (Be. 309. §).
Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy a nyomozási szak folyamán fennáll a Be. 16. §-ában szabályozott valamely eset (pl. a cselekmény nem létezik; a cselekmény nem bűncselekmény vagy azt nem a terhelt követte el), megszünteti a nyomozást (clasare) (Be. 315. §). Az ügyész elrendeli a nyomozás mellőzését (renunţare la urmărire penală), amennyiben a legtöbb 7 év szabadségvesztéssel büntetendő bűncselekmény tekintetében azt állapítja meg, hogy nem fűződik megfelelő társadalmi érdek a nyomozás lefolytatásához (Be. 318. §).
Az ügyész ezirányú döntése során köteles figyelembe venni a bűncselekmény elkövetésének módját és körülményeit, a bűncselekmény célját, a bűncselekmény által okozott kárt, a sértett büntetőeljárás során tanúsított magatartását, az elkövető személyét, a nyomozás lefolytatása és annak megszüntetése között fennálló költségek aránytalanságát. A nyomozás mellőzését elrendelő ügyészi végzést az előzetes tárgyalást lefolytató bíró kell jóváhagyja.
2. A közbenső eljárás
A közbenső eljárást (cameră preliminară) (szó szerinti fordításban “előzetes" vagy "előkészítő szobát”), amely valójában az érdemi bírósági tárgyalást előkészítő eljárás, a román büntetőeljárás történetében először a 2014. február 1-én életbe lépet Be. vezette be (Be. 342. § és azt köv. §-ok). Az elemzett eljárás a vádirat bíróságon történő beiktatásával kezdődik. Az eljárás tárgya a bíróság hatáskörének és illetékességének, valamint a vádirat, a nyomozási cselekmények és a bizonyítékok törvényességének tekintetében megfogalmazott eljárásjogi kifogások elbírálása. Az angolszász típusú jogrendszerekkel ellentétben – ahonnan valójában a jogalkotó inspirálódott – a vád alá helyezés megalapozottságának ellenőrzése nem képezi az előzetes tárgyalás tárgyát. Más szavakkal, az előzetes tárgyalást lefolytató bíró (judecătorul de cameră preliminară) nem mérlegelheti azt, hogy a vádlott ésszerű módon gyanúsítható-e azzal, hogy a bűncselekményt elkövette. A vádirat elkészítését követően, annak megalapozottságát csak a felettes ügyész ellenőrizheti (Be. 328. §).
3. Az érdemi bírósági tárgyalás
Az előzetes tárgyalást lefolytató bíró tárgyalást elrendelő végzésének kibocsátásával kezdődik az érdemi bírósági tárgyalás [Be. 346. § (1) bek.], amelyet rövid előkészítő szakasz követ [Be. 361. §]. A tárgyalás lefolytatására két lehetőség nyílik: a rendes, “klasszikus” bírósági tárgyalás vagy a sommás tárgyalás (judecata în cazul recunoaşterii învinuirii). Ezen utóbbi az angolszász “plea of guilty” jogintézménynek egy igen leegyszerűsített formája, amely akkor alkalmazható, ha a vádlott teljes mértékben elismeri bűnösségét – ahogyan az a vádiratban szerepel – és nem indítványozza újabb bizonyítékok felvételét a bírósági tárgyaláson. Ezen esetben a börtönbüntetés speciális határai 1/3-al csökkenek [Be. 377. §].
A tárgyalás minden esetben bírósági határozattal végződik, amely lehet elítélő, felmentő, a büntetőeljárást megszüntető (încetarea procesului penal), a büntetés alkalmazásáról való lemondást (renunţare la aplicarea pedepsei) vagy a büntetés alkalmazásának elhalasztását (amânarea aplicării pedepsei) elrendelő [Be. 396. §]. Az utóbbi két ítélet-típust az új Btk. vezette be először a román büntetőeljárás történetében. A büntetés alkalmazásáról való lemondás azt feltételezi, hogy a vádlott csak egy megróvásban részesül, amennyiben egy kisebb súlyú bűncselekményt követett el és az elítélés aránytalanul kedvezőtlen hatást gyakorolna a vádlott személyére (Btk. 80. §), míg a büntetés alkalmazásának elhalasztása a bíróság által csak papíron kiszabott büntetés végrehajtásának (alkalmazásának) egyfajta feltételes felfüggesztése meghatározott próbaidőre, amely azonban nem minősül elítélésnek (Btk. 83. §).
4. A jogorvoslati szakasz
Az elsőfokú tárgyalás után következik a jogorvoslati (căi de atac) szakasz, amely rendes (fellebbezés és óvás) és rendkívüli (semmisségi panasz, felfolyamodás, perújítás és a büntetőeljárás újra felvétele) jogorvoslatra tagolódik.
5. A végrehajtási eljárás
Az ítélet jogerőre emelkedése után következik a végrehajtási eljárás (Be. 550. § és azt köv. §-ok), amelyet minden esetben az elsőfokú bíróság keretén belül erre kijelölt bíró gyakorol (judecătorul delegat cu executarea) (Be. 553., 554. §).
Ügyvédi irodánk a büntetőeljárás teljes ideje alatt megbízható jogi támogatást nyújt az abban érintett személyeknek – legyen szó vádlottakról, sértettekről vagy tanúkról.