Jogról, dióhéjban - A román büntetőeljárás. II. rész
Hatóságok: a bíróságok
Az elsőfokú hatáskör és a büntetőtanácsok összetétele
Az elsőfokú bíróság hatáskörének meghatározását három kritérium befolyásolja: az elkövetett bűncselekmény természete, az elkövető személye, illetve a nyomozást végző ügyészség jellege (rendes vagy különleges).
Az igazságügyi szervezetről szóló 2022. évi 304. törvény 59. § (1) bekezdése értelmében a járásbíróság, a törvényszék, illetve az ítélőtábla elsőfokon egyesbíróként jár el. Ugyanezen törvény 34. § (4) bek. a) pontja értelmében az ÎCCJ (a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék) elsőfokon három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
Romániában a bírói tanácsok kizárólag hivatásos bírókból állnak, nem létezik az ülnökrendszer vagy az esküdtszék intézménye. Az esküdtbíróságok 1938-ig működtek Románia területén.
A) A járásbíróság (városi bíróság)
A járásbíróság általános hatáskörrel rendelkezik. A Be. 35. § (1) bekezdése értelmében a büntetőügyben főszabályként a járásbíróság jár el, kivéve, ha az adott bűncselekmény elbírálását a törvény más bíróság hatáskörébe utalja.
A járásbíróság kizárólag elsőfokú hatáskörrel rendelkezik.
B) A törvényszék (megyei bíróság)
A Be. 36. § (1) bek. a) pontja értelmében a törvényszék elsőfokú hatáskörébe néhány súlyos bűncselekmény tartozik (pl. szándékos emberölés; öngyilkosságra rábírás; emberkereskedelem; embercsempészés; különösen súlyos következményt okozó lopás, rablás, csalás; korrupciós bűncselekmények; különösen súlyos következményt okozó sikkasztás, hivatali visszaélés; információs rendszer elleni bűncselekmények).
A Be. 36. § (1) bek. b) és c1) pontja értelmében a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozik a pénzmosás és adócsalás, illetve mindazon szándékon túli eredménnyel járó erőszakos bűncselekmények, amelyek a sértett halálát okozták (praeterintencionális bűncselekmények).
A Be. 36. § (1) bek. c) pontja értelmében a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartoznak mindazon bűncselekmények, amelyek tekintetében a nyomozást az alábbi két különleges ügyészség végezte: az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA), illetve a Szervezett Bűnözést és a Terrorizmust Nyomozó Igazgatóság (DIICOT).
A törvényszék érdemben nem rendelkezik másodfokú hatáskörrel. Jogorvoslati fórumként a járásbíróság végzései ellen benyújtott óvásokat bírálja el.
C) Az ítélőtábla
A Be. 38. § (1) bek. a) és b) pontja értelmében az ítélőtábla elsőfokú hatásköre a Btk.-ban és a külön törvényekben foglalt nemzetbiztonság elleni bűncselekményekre, a népírtásra, az emberiesség elleni bűncselekményekre, valamint a háborús bűncselekményekre terjed ki.
A Be. 38. § (1) bek. c)-g) pontja értelmében az ítélőtábla elsőfokú hatáskörrel rendelkezik az alábbi személyek általelkövetett bűncselekmények tekintetében: járásbírósági és törvényszéki bírók, az ezek mellett működő ügyészségek ügyészei, ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók, az Állami Számvevőszék pénzügyi ellenőrei, külső pénzügyi vizsgálók, a vallási felekezetek vezetői és az egyház főpapi ranggal rendelkező tagjai, az ÎCCJ keretén belül tevékenykedő segédbírók, az ítélőtáblai és a Katonai Ítélőtáblai bírók, az ezek mellett működő ügyészségek ügyészei, az Állami Számvevőszék tagjai, a Törvényhozói Tanács elnöke, a Nép Ügyvédje (ombudsman) és helyettesei, illetve a rendőrkapitányok.
D) Az ÎCCJ
A Be. 40. § (1) bek.-e értelmében az ÎCCJ elsőfokú hatásköre a hazaárulásra, illetve az alábbi személyek által elkövetett bűncselekményekre terjed ki: szenátorok, képviselők, az Európai Parlament romániai tagjai, a Kormány tagjai, az alkotmánybírók, a Magisztrátus Legfelsőbb Tanácsának tagjai, az ÎCCJ bírói és a mellette működő ügyészség ügyészei.
A hatáskör alakulása a fellebbviteli eljárásban
A) Az ítélőtábla mint jogorvoslati fórum
A járásbíróság és a törvényszék (érdemben mindig elsőfokú) egyesbíróként hozott ítéleteivel szemben fellebbezésnek van helye [Be. 38. § (2) bek.]. A fellebbezésről az ítélőtábla dönt.
Az igazságügyi szervezetről szóló 2022. évi 304. törvény 59. § (3) bekezdése értelmében a fellebbezéseket két hivatásos bíróból álló tanács bírálja el. Amennyiben a meghozandó döntés tekintetében a két bíró között véleménykülönbség alakul ki, a bírói tanácsot az ítélőtábla egy másik bírójával bővítik ki.
B) Az ÎCCJ mint jogorvoslati fórum
Az ÎCCJ bírálja el az ítélőtáblák egyesbíróként hozott elsőfokú ítéleteivel szemben, valamint az ÎCCJ három hivatásos bíróból álló tanácsban hozott elsőfokú ítéleteivel szemben benyújtott fellebbezéseket [Be. 40. § (2) bek.].
Az ÎCCJ az ítélőtáblák egyesbíróként hozott elsőfokú ítéleteivel szemben benyújtott fellebbezéseket három hivatásos bíróból álló tanácsban [az igazságügyi szervezetről szóló 2022. évi 304. törvény 34. § (4) bek. c) pontja], míg az ÎCCJ elsőfokú ítéleteivel szemben benyújtott fellebbezéseket öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el (az igazságügyi szervezetről szóló 2022. évi 304. törvény 26. § (1) bek.-e).
Az ÎCCJ hatáskörébe tartozik az ítélőtáblák, illetve az ÎCCJ jogerős ítéleteivel (fellebbezési eljárás során hozott ítéletek) szemben benyújtott kasszációs felfolyamodások elbírálása [Be. 40. § (3) bek.]. Az ÎCCJ az ítélőtáblák és az ÎCCJ jogerős ítéleteivel szemben benyújtott kasszációs felfolyamodásokat [az igazságügyi szervezetről szóló 2022. évi 304. törvény 34. § (4) bek. g) pontja alapján] három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el.
Az illetékesség
Illetékességi okok lehetnek:
a) Az elkövetés helye [Be. 41. § (1) bek. a) pont]
b) Az elfogás helye [Be. 41. §(1) bek. b) pont]
c) A terhelt lakóhelye vagyszékhelye [Be. 41. § (1) bek. c) pont]
d) A sértett lakóhelye vagy székhelye [Be. 41.§ (1) bek. d) pont]
A hely, ahol a bűncselekményt részben vagy teljesen elkövették, illetve a hely, ahol a bűncselekmény eredménye bekövetkezett egyaránt az elkövetés helyének minősül [Be. 41. § (2) bek.]
Az illetékességi okok ütközése esetén a fentebb ismertetett sorrend kizárólag a bíróságok egyidejű megkeresése esetén alkalmazandó, valamint akkor, amikor az ügyészség a nyomozást az említett sorrend figyelmen kívül hagyásával végezte. Ellenkező esetben az ügyészség belátása szerint az egyik vagy másik illetékes bíróságnál emelhet vádat [Be. 41. § (5) bek.].
Ügyvédi irodánk a büntetőeljárás teljes ideje alatt megbízható jogi támogatást nyújt az abban érintett személyeknek – legyen szó vádlottakról, sértettekről vagy tanúkról.
Szerző: Dr. Kádár Hunor, ügyvéd.